A fenti idézett az Észak-Amerikai Kályhás Szövetség, az MHA hivatalos definíciója.
Egyetlen állításával sem vitatkoznék, mert jó, és érthető.
Azonban ha Magyarországon: Tömegkályháról beszélünk, akkor más a helyzet. Helyt állóak a kitételek, de kevesek, hiányosak.
Az USA-ban ezeket a kályhákat Masonry Heather néven nevezik, ami annyit tesz:falazott, vagy épített kályha.
Ott nincs is hagyománya, csak néhány éve. Skandináv (főleg finn), illetve Orosz/Szovjet területről kivándorolt kályhás szakemberek kezdték meghonosítani.
Hagyományosan nyitott, vagy zárt tűzterű kandallókkal, vagy ún. kandalló kályhákkal fűtöttek fatüzelés esetén Amerikában.
Ezért került be az ottani definícióba, a 180 fokos törés, illetve füstjárat/hő tároló csatorna.
Ezek nem találhatók a kandallókban.
Így ott Észak-Amerikában minden, ami zárt tűztérrel, és hőtároló résszel rendelkezik, és nem nagyobb a falvastagsága 25 cm-nél: az masory heather, azaz épített kályha. A cserépkályha is!
Mivel, mennyiben is más Magyar Ország?Nálunk is elterjedt volt a cserépkályha, de hosszú éveken keresztül, csak az igazán gazdagok kiváltsága volt. Nemesi kastélyokban elterjedt volt ugyan a nyílt kandalló is, de a köznép lakásaiban, paraszti otthonokban a kemence volt a ház fűtő eszköze, amelyben sütöttek-főztek is.
A gyári tömegtermeléssel terjedt el a hétköznapi emberek otthonaiban is a csempekályha. Megmaradt azonban továbbra is a német-osztrák hatás.
Ezek a szocialista időben a vidéki otthonokban, de még a városi polgári lakásokban is elterjedtek voltak. Külső csempe héj leginkább ún. könnyű, vagy középnehéz kivitelű (3-6 cm) volt. Belső szerkezeti felépítésük német mintára leginkább: függőleges 3-as, vagy 5-ös (lengyel, vagy svéd elrendezésű), ritkábban vízszintes csiga elrendezésű (ún:Hardtmut) füstjárattal készült. Tűzterüket is német-osztrák gyakorlat szerint élére állított samott (vagy közönséges kisméretű) téglából építették.
A csempe relatív magas költsége miatt ugyanezzel a kialakítással, külső-belső felépítéssel építettek kályhát élére állított kisméretű téglából is. Ennek külsejét cserépkályhához hasonlóan a téglát kapcsozták, belső oldalukon cseréppel bélelték. Tűztér-füstjárat kialakítás teljesen megegyezett a cserépkályhákéval.
Ezeket:Téglakályháknak nevezték.
Magyarországon a tömegkályha megjelenése azonban nem német-osztrák hatás volt!
A nemzetközi szaktekintélyű Heikii Finn kályhásmester épített először itt. Az ő tevékenysége folytán Skandináviában kialakult egy új kályha modell. Ennél a külső fal is nehéz kivitelű lett (állt. legalább fekvő 12 cm-es tégla), de a tűztér is ugyanilyen fekvő samott. Megszüntették a függőleges füstjáratos rendszert, és leáramú/ellenáramú füstjárattal látták el. A tűztér átalakult, és a hagyományos négyszögletes doboz formával szakítva megjelent előbb egy torok, másodlagos levegő bevezetés, illetve a végén egy kamra. Ezek az égést, kályha hatásfokát voltak hivatva javítani a hagyományos tűzterekkel szemben.
Ezt a kályha modellt nevezték skandináv nyelvterületen : masseovn-ként. Ennek a szónak a magyaros fordításából született meg a: TÖMEGKÁLYHA kifejezés.
Talán érdekes lenne egy kis történeti kályha bemutató röviden az Orosz területről is. De ettől a rövidség miatt eltekintenék. A lényeg, hogy a tégla külső héjból épült kemencékből-kályhákból megszületett ott is egy hasonló konstrukció. Ebben is szakítottak a hagyományos vízszintes, vagy függőleges füstjáratos kialakítástól és helyette egy ún. harang rendszerű füst hő hasznosító alakult ki. Valamint szintén elterjedt a másodlagos tűztér/kamra építésének gyakorlata.
Hazánkban a tömegkályha építési módot megtanítani is 2 külföldi szaktekintély érkezett. Az egyik a Skandináv Lars Helbro (dán), illetve a másik a Szovjet területen született, de akkor már Kanadában élő, tevékenykedő: Alex Csernov.
A fentiek fényében, amikor ma Magyarországon tömegkályháról beszélünk, szerintem az MHA definíció nem elég!
Ezek a 'tömegkályhák' szerkezetükben, kialakításukban, működésükben is eltérnek a cserépkályháktól, vagy téglakályháktól!
1. A füstjáratos rendszer talán beleférne a tömegkályha struktúrába is. (Ezen ehetne majd vitázni, melyik jobb, hatékonyabb; de nem kizáró ok szerintem).
2.De a max 25 cm mellett hangsúlyozni kellene a min. 12 cm-es külső köpeny vastagságát, vagy akár kg/m2 alsó határt állítani fel
3. A másodlagos égéskamra/utánégető tér szerepe.
